|
Van Helsing
Kiara Drakul 2004.06.22. 18:52
 Tartalom,infó és kritika a filmről...
Tartalom
A XIX. században járunk, a Kárpátok hegyei által határolt Erdélyben e misztikus, különleges természeti szépségű vidéken, ahol a helybéliek nyugatról a szörnyekre vadászó dr. Abraham Van Helsinget (Hugh Jackman) hívják segítségül, hogy legyőzze az ördögi erőket a titokzatos Kelet-Európában… Az olyanokat, mint Drakula gróf, (Richard Roxburgh), a Farkasember (Will Kemp), és Frankenstein (Schuler Hensley).
Van Helsing segítője lesz Anna Valerious (Kate Beckinsale), egy neves helybéli család sarja, mely család már évszázadok óta küzd a vámpírokkal, a démoni erőkkel és régóta célja, hogy megtalálja és elpusztítsa Drakulát. Ehhez azonban még meg kell küzdeniük Drakula három vérszomjas menyasszonyával is (Elena Anaya, Silvia Colloca, Josie Maran).
(Van Helsing)
Színes, feliratos ameriaki akció-horror, 2004
Főszereplők: Hugh Jackman, Kate Beckinsale, Richard Roxburgh, Elena Anaya, Silvia Colloca, Schuler Hensley, Will Kemp, Josie Maran, Kevin J. O'Connor, David Wenham, Samuel West
Író-rendező: Stephen Sommers
Universal Pictures
UIP-Duna Film
Mozipremier: 2004. május 6.
Infó
Stephen Sommers, A múmia és A múmia visszatér írója ezúttal Erdélyt választja borzongatásainak helyszínéül. A magyarországi mozipremier egy nappal megelőzi az amerikait!
A múmia és folytatása páratlan sikerét követően Stephen Sommers hasonló témát keresett, mely kalandban és izgalomban még korábbi két munkáját is felülmúlja. „A barátaim folyton ugrattak - meséli Sommers. - Ilyeneket mondtak: haver, megcsináltad A múmiát, mikor jön a Drakula? El is gondolkodtam rajta, de maga az ötlet kevésnek tűnt, és különben is megcsinálták már egy páran. Tovább törtem a fejem, és rájöttem, az lenne csak az igazán nagy szám, ha egy filmben összehoznám a Universal stúdió összes híres szörnyét.”
Elhatározta tehát, hogy feléleszti a híres fenevadakat, amelyek naggyá tették a Universalt. Úgy tervezte, hogy miközben tiszteletben tartja e híres mozis figurák hagyományát, elképesztő látványvilágot teremt köréjük, felhasználja a legújabb digitális trükköket, és olyan elsöprő iramot diktál a történetnek, amilyet a fantasy-akciófilm műfajában eddig nem tapasztalhattunk.
„Nem írtam szinopszist, hanem rögtön nekiálltam a forgatókönyvnek, mivel nem voltam benne biztos, hogy egyáltalán meg tudok-e birkózni a feladattal - ismeri be Sommers. - Az volt a célom, hogy a szörnyek ne csak úgy együtt hemzsegjenek, hanem komoly kapcsolat legyen közöttük. Olyan összekötő kapocsra volt szükségem, amely megáll a saját lábán, különben semmi értelme, hogy a főhős hirtelen nekiáll az összes szörny után kajtatni. Aztán beugrott az ötlet: mi van, ha Drakulának égető szüksége van Dr. Frankenstein szörnyére? Elvégre a híres főgonoszok mindig komoly motivációval vannak ellátva. Az ma már nem elég, hogy Drakulának vér kell, mert erre épült az összes könyv meg korábbi film is. Szóval amikor kitaláltam, hogy mit is akar valójában Drakula, a sztori szépen kezdett összeállni.”
Sommers beleásta magát a legendás karakterek világába, tanulmányozta a Universal stúdió híres 30-as, 40-es évekbeli filmjeit. Elhatározta, hogy nemcsak az eredeti mitológiai kereteket fogja túllépni, de a kreatúrákat is saját elképzelései szerint alakítja át.
„Az a módszerem, hogy próbálom megmagyarázni az alapsztorikat. Például tudjuk, hogy nem láthatjuk a vámpírt a tükörben - én erre rögtön lecsapok, hogy vajon miért nem? Ha az eredeti sztori nem ad megfelelő választ, az jó, mert akkor jövök én, és kitalálok valamit. Arra is rájöttem, hogy Drakulát, Frankenstein szörnyét és a Farkasembert könnyű összehozni egymással, mert mindegyikük legendája nagyjából ugyanabból az időszakból és helyről, Kelet-Európából származik.”
A végső lökést az a karakter adta meg, amely Bram Stoker 1897-es klasszikusának, a Draculának a főhőse. „Vagy húsz éve olvastam a könyvet. A regényben Van Helsing nagyjából hatvanéves, és Abraham a keresztneve. Ez a figura számtalan filmben szerepel, de soha nem központi karakterként. Kitaláltam, hogy az én Van Helsingem modern akcióhős, elneveztem Danielnek, és ő lett Stoker hősének az öccse. Ez a hős fejvadászként dolgozik egy titkos szervezetnek. Olyan bérgyilkos, akinek a gonosz elpusztítása a feladata - márpedig Drakula grófnál jobb főellenséget elképzelni sem lehet.”
A forgatás helyszínéül Prágát választották, több okból is. „A film nagyjából fele itt készült - magyarázza Bob Ducsay producer. Kiválóak voltak az adottságok: hideg, borongós idő, gyönyörű történelmi épületek, hiteles arcú statiszták tömkelege.”
Jó néhány eredeti helyszín megfelelt Sommers fantasztikus elképzeléseinek, ám a rendező víziójának teljes megvalósítása érdekében sok stúdiómunkára is szükség volt. A stáb a prágai Barrandov stúdió mellett több dél-kaliforniai stúdióban is dolgozott, köztük két gigantikus hangárban, amelyek korábban a NASA tulajdonában voltak. Az egyik leglátványosabb vállalkozás az volt, hogy felépítettek egy teljes erdélyi falut a Prága melletti Kunraticében, két temetővel, gótikus épületekkel, köztük egy templommal.
Sommers rendező bevallja, hogy aki a forgatás alatt a leginkább megkeserítette az életét, az ő maga volt. „Folyton agyonkomplikálom a jeleneteket. Például a forgatókönyvben az van, hogy Drakula odalép a menyasszonyaihoz, és átölelve vigasztalja őket. A forgatáson beállítom a jelenetet, és rájövök, hogy unalmas. Mi lenne, ha fejjel lefelé lógnának a plafonon?”
„A legtöbb filmes ilyenkor trükköt alkalmazna vagy építene egy fejtetőre állított díszletet - magyarázza R. A. Rondell kaszkadőr-koordinátor. - De mi igaziból megcsináltuk! A színészeknek eléggé bonyolult mozgásokat kellett megtanulniuk, hogy egy ilyen jelenet vagy mondjuk egy leugrás az erkélyről valószerűnek hasson. De olyan jól belejöttek a drótokkal való munkába, hogy a felvétel végén csak úgy leszálltak a plafonról, fordultak egyet, és mentek tovább, mintha mi sem történt volna.”
„Imádtam, hogy fejjel lefelé mászkálhatok a plafonon, bár az egy kicsit zavart, hogy a nyomástól megfájdult a fejem” - teszi hozzá Roxburgh.
A film készítői pazar díszleteket hoztak létre, amelyek a vásznon még lenyűgözőbbnek hatnak, mert trükkökkel növelték meg méreteiket.
„Drakula kastélya majdhogynem párhuzamos univerzumot képvisel - magyarázza Allan Cameron látványtervező. - Emiatt olyan látványt kellett létrehoznunk, amely meghökkentően új a néző számára. A kastély megtervezésekor sokat kölcsönöztünk a hindu építészetből és Gaudí művészetéből. A látvány jéghideg és erőszakos.”
Kritika
Jó film bár egy kicsit (vagy nagyon) viccesre sikeredett. Drakula "kicsinyei" (szöny gyermekei) kis ördögöknek tűnnek. 3 gyönyörű vámpír hitvesei csodálatosra sikeredtek, elismerésem a sminkesnek, de azért a porontyok kinézete kicsit túlzás.Tojásokban (vagy mikben) nevelkednek és mivel halottak nem is 'élnek' túl sokáig...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
